Egy év elteltével…

Evangelizáció, Szeretetszolgálat, Közösség, Liturgia

Sok szeretettel köszöntöm a kedves Testvéreket

a Komlói Római Katolikus Plébánia honlapján!

Igen gyorsan elmúlt egy év, amióta itt vagyok Komlón. Eseménydús és embert próbáló feladatnak bizonyult menet közben felvenni a ritmust, együtt lélegezni az egyházközséggel. A kezdeti tervek között szerepelt egy egyházközségi pasztorális terv összeállítása, alapul véve a Pécsi Egyházmegye tervét – ezen belül a kiemelt négy területet: evangelizáció, szeretetszolgálat, közösség és liturgia -, ugyanakkor szem előtt tartottuk, hogy ezek megvalósításában szükségünk lesz „hívő, szakmailag jól felkészült, elkötelezett, jószándékú, tapintatos, tevékeny, nyitott, előre haladó, egyházhű munkatársakra, akik tudják a jót látni, jószándékkal segíteni.”

Idősek Ezekhez a feladatokhoz azzal kezdtem hozzá, hogy felmértem a lehetőségeket, a helyzetet, miből lehet indulni. Megismerkedtem mindazokkal az idősekkel és betegekkel, akik igényt tartottak rá, a továbbiakban is nyitott vagyok a megkeresésekre. Több alkalommal ellátogattam a város részterületeire (Mecsekjánosi, Mecsekfalu) Mánfára a fíliába, mind a négy gondozási otthonba, és a kórházba. Szervezett módon segítségemre voltak ebben a feladatban a sekrestyések, a rózsafüzér-társulat tagjai, a gondozási otthonok dolgozói, akik felkészülten előre felkeresték a kedves testvéreket, eljöttek velem házról-házra, kórteremről-kórteremre imádkozni. Ezen kívül ádventben és nagyböjtben közreműködtek az otthonokban szentmisék előkészületeiben, szentgyónási alkalmak és elbeszélgetések előkészítésében. Ennek eredményeképp az intézmények vezetőségének hozzájárulásával havi egy szentmisét is be tudunk mutatni a Szent Borbála otthonban. Úgy tűnik, hogy a fent említett munkatársak egy részét megtaláltam és együtt tudunk dolgozni. Örömhír, hogy a jövőben Bodor Kornél sásdi plébános atya püspöki jóváhagyással a lehetőségei szerint segíteni fog a kórházi betegek ellátásában.

Fiatalok A katolikus iskola vezetősége részéről tapasztalt nyitottságnak és segítőkészségnek köszönhetően úgy érzem, hogy jó kollegiális kapcsolat jött létre a tantestülettel, ezen belül kiemelkedően a katekétákkal. Szeretetteljes légkör vett körül, a tanárok nem csak a hivatalnokot látják bennem, hanem érzéseim szerint a lelkiatyát is. Óriási ez a megtiszteltetés. Szerettem volna a város minden oktatási intézményébe ellátogatni, ott kapcsolatokat építeni, ez ebben a tanévben csak részben sikerült. Ahová eljutottam, ott szeretettel és segítőkészséggel fogadtak, igyekszem a további kapcsolatokat is építeni. A hitoktatás keretein belül kiemelkedő fontossággal bír a szentségekre való felkészítés. A katekétákkal és szülőkkel való megbeszélés után elindítottunk egy olyan folyamatot, amelyben rugalmasan, de következetesen igyekszünk elkísérni az ifjúságot, hogy a hit elmélyítése által eljuthassanak Krisztushoz. Ennek eredményeképp ennek az évnek októberében elsőáldozást tervezünk, valamint jövő év tavaszán bérmálást szeretnénk ünnepelni. Itt meg kell említeni, hogy felnőtt hitjelöltek – katekumenek – is jelentkeztek szép számban, az ő szentségfelkészítésük is folyamatban van. Továbbra is nagy szeretettel várjuk mindazok jelentkezését a plébánián, akik szeretnének – akár felnőttként is – keresztelkedni, elsőáldozni, szentgyónáshoz járulni, bérmálkozni.

Liturgia és liturgikus tér Az oltár szolgálatában felkínáltuk a lehetőséget, hogy a folyamatos ministráns iskola által gyerekeket és fiatalokat készítsünk fel. Szép liturgikus ünneplés keretében ministránssá avattuk őket. A templomainkban liturgikus öltözetek és textíliák beszerzése történt, ezúton is köszönet a nagylelkű adományozóknak, akik anyagiakkal és munkájukkal hozzájárultak, hogy az Isten háza továbbra is szép legyen. A szükséges beruházásokat folytattuk, megvalósult a padfűtés, világítás és a hangosítás korszerűsítése.

Annak ellenére, hogy sajnos akadtak olyan kézzel fogható névtelen üzenetek, melyek nemtetszésüket fejezték ki személyem és az általam vezetett szent liturgia irányába, küldetésem tudatában feladataimat továbbra is az előírások és a lelkipásztori bölcsesség szerint kívánom folytatni, mely nem a rövid távú igényeket igyekszik kielégíteni, hanem a hosszú távú pasztorációt szolgálja. Ádventben és nagyböjtben lelkigyakorlaton mélyítettük el készülődésünket; ünnepi karácsonyi, nagyheti és húsvéti szertartásaink voltak; úrnapi körmenetet tartottunk, a szentmise liturgiájában hangsúlyt kapott a liturgikus közösség befogadó szerepe alkalmanként a keresztelendőkkel, ministránsokkal, katekumenekkel. Kiemelkedő szerep jutott a különböző közösségeknek, akik a vasárnapi szentmisék szolgálatában is tanúságot tettek hitükről és elkötelezettségükről.

A lelkipásztori feladatellátásnak megfelelően egy év elteltével szükségesnek látom, hogy a vasárnap esti szentmise helyett szombat esti vigília szentmise legyen a plébániatemplomban. Az elővételezett Szentmise eredete az az őskeresztény gyakorlat, hogy a nagy ünnepeket már előző este elkezdték ünnepelni. Ez nem (vagy nem csupán csak) Szentmisét jelentett, hanem éjszakai virrasztást. Ezt nevezzük vigília ünneplésnek, amely legmarkánsabban a Húsvéti vigíliában maradt meg. Ebből fakad, hogy néhány ünnepnek van külön vigília miséje. (pl. karácsony, Keresztelő szent János születése, Péter és Pál apostol, Nagyboldogasszony)

Hosszú időn keresztül nem mondtak esti misét az Egyházban, délnél később nem lehetett misét kezdeni. Az ipari forradalom következménye, hogy vannak olyan üzemek, ahol folyamatos az üzem, illetve olyan szolgálatok, ahol vasárnap is helyt kell állni (orvosok, közlekedés stb.). Az Egyház reagálva erre az új helyzetre, a múlt század 50-es éveiben engedte meg a délutáni misét, és tette lehetővé, hogy aki vasárnap kénytelen dolgozni, az már szombaton este részt vehessen a Szentmisén.

Ma a társadalom megint - vagy még mindig - átalakulóban van. Terjedőben van, hogy szombat este "letudjuk" a vasárnapi misét, és akkor a vasárnap szabad. De vajon mire használtatik fel az ilyen vasárnap. Ha mondjuk elmegy a család együtt kirándulni, közös pihenős program van, akkor nem jelent gondot (természetesen ebből sem szabad rendszert csinálni). De ha csak kényelemből, akkor bizony az nem megfelelő megszentelése a vasárnapnak. Hiszen a lényeg nem egyedül a misehallgatás, hanem a vasárnap megszentelése (bővebben a vasárnap megszenteléséről 1998-ban II. János Pál pápa adott ki apostoli levelet, érdemes elolvasni.

Közösségek Caritas közösség, Mónika közösség (édesanyák részvételével), rózsafüzér-társulat közössége, ministránsok közössége alkalmanként külön-külön találkozott. A tevékenységük folyamata fontos építőköve az egyházközségnek és plébániaközösségnek. Emellett Mánfa fíliában rendszeres katekézisre is igény volt, melynek nyomán Komlón is elkezdtük minden vasárnap a szentmise után történő rövid magyarázatot. Kiemelkedő közösség a Tanácsosok Testülete, akikkel együttműködésemet a kezdeti nehézségek után igen jónak mondhatom. Nyitott és segítőkész, őszinte és tevékeny munkatársak vannak ebben a testületben. Továbbra is nehéz feladat, hogy együtt az egyházközség teljes közösségét és annak javát szolgáljuk.

Kommunikáció Fontos területe a kapcsolattartásnak és közösségépítésnek a nyitott, aktuális és hatékony kommunikáció. Hála Istennek nagy igény van az irodában való szolgálatra, valamint a honlapunk által, facebook csoportok fenntartásával, templombejárati hirdetőtáblával, rendszeres hirdetésekkel igyekszünk mindenről tájékoztatást adni, és a lehetőséget felkínálni az együttműködésre. Továbbiakban is szükségünk lenne arra, hogy ezeket a kommunikációs csatornákat több munkatárs bevonásával működtessük, ehhez szeretettel fogadunk aktív és szakszerű segítséget. Örültem a lehetőségnek, hogy a komlói média is többször lehetőséget adott arra, hogy az egyház életét bemutassuk, szívesen vettem részt a város és környéke ünnepein, rendezvényein. Nagyon sok személyes és értékes találkozásra tettem szert ezek által. Külön köszönöm Polics József polgármester úrnak, hogy fontosnak tartja az együttműködést, és a katolikus egyház jelenlétét a város életében.

Hálát adva a jó Istennek szeretettel köszönöm minden komlói és Komló környékén élő kedves embernek az elfogadást és türelmet. Folytatjuk az Isten Országának hirdetését, továbbra is kérem imáikat és támogatásukat!

Tisztelettel!

Relu atya

Dicsértessék a Jézus Krisztus!                                              

Kovács Józsefnek hívnak, 1986. május 14-én születtem a Tolna megyei Pincehelyen. Családomban ismertem meg a hitet, szülőfalumban ministráltam, illetve itt kerültem kapcsolatba a cserkészettel. Hetedik osztályosként döntöttem el, hogy pedagógus szeretnék lenni. A tamási gimnáziumban töltött négy év után a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanító és katolikus hittanár szakjára nyertem felvételt, majd 2008-ban mindkét szakon diplomát szereztem. A váci évek alatt több olyan pappal ismerkedtem meg, akik példájukkal meghatározták életem alakulását. Négy évig Pálfán voltam hittanár, valamint a Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény Tölgyfa Otthonában dolgoztam pedagógusként. Ekkortájt plébánosommal együtt havonta jártunk Mátraverebély-Szentkútra hivatásokért imádkozni.

2012-ben éreztem, hogy valami hiányzik az életéből. Számos imádság, lelkigyakorlat, szüleim, barátaim és cserkésztestvéreim szeretete és az Úristen segítségével úgy döntöttem, hogy feladom addigi munkahelyemet, és igent mondok a papi hivatásra. 2013-ban, 27 évesen jelentkeztem a Pécsi Egyházmegye papnövendékei közé. Főpásztorom Esztergomba küldött a teológiai tanulmányok végzésére. Udvardy György szentelt szerpappá tavaly június 16-án. Diakónusi gyakorlatomat a pécsi székesegyházi plébánián töltöttem.

Idén, június 15-én szentelt Udvardy György áldozópappá a pécsi bazilikában.

Szeretettel jöttem Komlóra, amely az első kápláni helyem. Szeretném átadni és megmutatni a komlói híveknek azt, hogy Isten elérhető, itt Komlón is megtapasztalható Istennek a szeretete és öröme. Ezzel szeretném a választott papi jelmondatomat is élni, amelyet a Filippi levélből választottam: Örüljetek az Úrban szüntelenül. Hiszem, hogy Isten a hívőt és jómagamat is alakítani fogja az itt töltött szolgálatom alatt.